Számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a hulladéktípusok, amelyek szabályos leadásáért fizetni kell. Pedig a növekvő számú hulladékudvarok már a legtöbb, a múltban fizetős hulladékokat is ingyenesen átveszik – meghatározott mennyiségek és feltételek mellett. Cikkünkben Czermann-Tóth Gyula, a MOHU létesítménygazdálkodási vezetője oszlatja el a tévhiteket és a rosszul rögzült információkat.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) keretében már második éve vállalnak fontos szerepet a gyártók abban, hogy termékeik megfelelő módon hasznosuljanak újra, ezzel óvva környezetünket és erősítve a gazdaságot. A már működő rendszer azonban most szigorodik: áprilistól bírságot kaphat az, aki nem, vagy nem valós adatot szolgáltat a hatóság részére. Cikkünkben azt nézzük meg, mi a bírság célja, és hogy kinek, miért és mennyit kell fizetnie.
Indul az ünnepi időszak előtti selejtezés és gardróbfrissítés, de mi legyen a megunt ruhákkal, textíliákkal? Akár használható, vagy már elnyűtt darabokról van szó, érdemes tudatosan megválnunk tőlük, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetünknek. Adunk pár ötletet, és elmondjuk, hogy ez miért fontos.
Új, innovatív lépésekkel haladunk a környezettudatos hulladékkezelés terén: az elkövetkező 10 évben összesen 82 új, modern hulladékudvart létesítenek országszerte, míg a meglévők használata folyamatosan egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá válik. A MOHU fejlesztéseivel még nagyobb hangsúly kerül a fenntarthatóságra és a szelektív hulladékgyűjtésre, ami nemcsak a környezetvédelem, de a nemzetgazdaság szempontjából is jelentős előrelépést jelent. Az első új, lakosságbarát hulladékudvar 2024 májusában nyílt meg Esztergomban, és prototípusnak tekinthető a következő években felépítendő létesítmények számára.
Külön palacktartókkal turbóznák fel a közterületi kukákat. A fővárosi közgyűlés elé pedig egy olyan javaslat került, amiben 24 órás RePontok kialakítását kezdeményezték.
Szombat délelőtt. Az újrahasznosítható csomagolást visszaváltó automata előtt a szokásosnál is nagyobb sor kígyózik, hiszen a hétvégi bevásárláskor kapóra jön a hét közben összegyűjtött dobozok, üvegek és palackok visszaváltásáért járó, darabonként 50 forint. De kapnak-e bármit is a boltok a visszaváltások után, és ki mondja meg, hol lehet visszaváltási helyet létesíteni? Tényleg célravezetőbb ez a rendszer, mint a régi taposós módszer? Ehhez hasonló kérdésből rengeteg van, ebben a cikkben megválaszoljuk azokat, amiket a leggyakrabban tesznek fel.
Sok gyerekbetegséggel – rossz automaták, félreutalt pénzek, hosszú sorok, köhögő applikáció – küzd még a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó kötelező visszaváltási rendszer. Naponta palackok millióit akarják lenyomni az automaták torkán a magyarok, de sokaknak a visszajáró 50 forintok helyett csak bosszúság jut. Csokorba szedtük a tippeket: így lehet pró palackvisszaváltó!
Ausztrál kutatók megoldása segíthet megoldani a szerves hulladék jelentette globális problémát.
Miért tart többre egy ósdi katódsugárcsöves tévét a ledkijelzős csodáknál egy hulladékkezelő? Hányszor lehet visszaforgatni egy PET-palackot? És egy sörösdobozt? Mennyi bálázott műanyaghulladékot tud egy nap alatt felpakolni egy igazán elhivatott targoncás? Lessen be a hulladékfeldolgozás kulisszái mögé a Téglagyárdűlőn!
Az éghajlatváltozás hatásai közepette kiemelt figyelmet kapnak az újrahasznosítás terén tett felfedezések és találmányok. Egyetlen PET-palack esetében is számít, hogy az hulladékként végzi, vagy valami más készül belőle. Az amerikai TIME magazin összegyűjtötte az idei év 200 legjobb találmányát, melyekből most bemutatjuk az újrahasznosítás terén kiemelt hét terméket.
Egy hónapja kapható a boltokban az a tisztítószer, amelyet egy magyar mérnökcsapat biomasszából, szennyvíziszapból, és tiszta víz hozzáadása nélkül állított elő. A fejlesztők elárulták nekünk, hogy lesz hulladékból vízkőoldó, és azt is, hogy mitől szenzációs, ami a biológiai reaktorukban történik.
Egy érdekes projekt részeként Kínában nem a szemétbe dobják a megmaradt, de emberi fogyasztásra már alkalmatlan ételt, hanem a csótányokkal etetik meg. A szakértők szerint így naponta akár 50 tonna konyhai hulladékot is újra lehet hasznosítani.
A Metallica előzenekara lesz a szemétből készült hangszereken játszó paraguayi együttes.
A cigarettacsikk az egyik leggyakoribb szemét. A cigarettacsikk nem biodegradálódó hulladék, és lebomlása is igen lassú. A TerraCycle programja segítségével azonban ezek a hulladékok is 100% -ban újrahasznosíthatóak. A hulladék nagy részéből ipari célra használható műanyag-granulátumot gyártanak. A cég Magyarországon is elindítja a már több országban sikerrel működő cigarettahulladék-gyűjtő programját.
